Egy harisnyafüggő naplója

Kelek, szól a telefon ébresztője. Idegesít, mintha semmit nem aludtam volna. Persze, ha vissza kéne aludni, nem menne. Ez is idegesít. Tök sötét van, megyünk a tél felé. Botorkálok kifelé, viszem magammal a telefonom meg a szemüvegem. Már én is abban a korban vagyok, hogy nélküle csak egy homályos káosznak látom a telefon kijelzőjét. Megcsinálom a reggeli kását meg kávét és leheveredem a kanapéra. Mint oly sokan, én is elkezdek túrni az egy este bekövetkezett események tömkelegében. Ez a szép a globális információáramlásban, hogy 24 órából 24 órában folyik.  Felugró piros szívecske, szövegbuborék, akkor örülök. Like, hozzászólás vagy új követő. Ha nincs, egy kis csalódással jöhet a buborékba tartozó tartalom, amit az app hatékony segítségével magam köré fújtam. Hoh, jön a nejem, na megyek készülődni. Épp indulnék, mikor látom, hogy a nejem végre valami izgalmasat húzott magára. Szoknya, blúz és egy fekete opaque harisnya. Hah, egyből áramlásnak indul bennem az az ilyenkor támadó ér...

Emlékszel az első alkalomra, amikor harisnyát vásároltál magadnak? Nagyon-nagyon vágytam saját harisnyára. Előre kitervelt módon hajtottam végre. Akkor tájt jött be az országba a Penny Market. Mi is vásároltunk ott. Más volt mint régen a Közért. Más áruválaszték. És teljesen furcsa módon harisnyát is árultak. Semmi extra nem volt benne. Kis téglahasáb papírdobozba gyömöszölt áru volt. Kb 4 fajta. Krepp fekete, testszínű és ezekből a színekből, de fényes kivitel. Lehet, hogy nagyobb volt a választék, de kb erre emlékszem. Ehhez a szűk választékhoz viszonylag nagy helyet biztosítottak és ráadásul szemmagasságban, ami egy boltban kiemelt pozíciót jelent. Na innét kellett az első darabomat beszerezni úgy, hogy még nem volt jövedelmem. Rendes kisfiú voltam és rendszeresen, Anyám kérésére elmentem vásárolni. A szokáso tej, kenyér stb. Így a forrás megteremtődött a kívánt darabra, mert nem volt szigorú számadás a végén. Kb kaptam annyi pénzt, ami elég volt. Csúnya dolog, de ezt a bizalmat has...

Már utaltam Apámra, akivel kapcsolatban jóval később, az események után világosodott meg, hogy valami hasonló beütése lehetett, mint nekem. Egyszer furcsán utalgatott arra, hogy olyan hideg van ami felűlírja a nemi szokásokat és a férfiak is kendőt kötnek a fejükre stb. Ok. Volt neki ugynevezett férfiaknak is elfogadható harisnyája, kék, műszálas, bordás. Boá. Álandóan alávette a farmer alá, mondván úgy lefogyott, hogy nélküle leesik róla. Ekkor már beteg volt. De persze ennek adott pillanatban nem nyilvánítottam különös jelentőséget, csak később, már felnőtt fejjel, mikor már tudtam, hogy milyen örök elfoglaltság a harisnyával kapcsolatos alibikeresés. Azon meg csak most gondolkodtam el, hogy lehet, hogy az Apám kis dugi cucca volt, amit rendszeresen dézsmáltam. És furcsa volt Anyám tartózkodó magatartása, mikor ki-ki bújtam a rejtőzködésből. Lehet, hogy ő tisztában volt Apám szokásával és nem akart ráerősíteni, hátha ezzel megelőzhető az elhajlás. De lehet, hogy fikció az egész. Azt ...

Aztán kezdtem begyűjtögetni a kiselejtezett harisnyákat. Volt közte egy világoskék, hú de szerettem. Tulajdonképpen az vette el a szüzességem. Azt se tudtam, mit csinálok, de a vége ejakuláció volt. Nagyon jólesett. Ez még azelőtt megtörtént, hogy spontán magömlésem lett volna. Egy kis vicces történet fűzödik hozzá. A suliban rendszeresen végeztek antropológiai felmérést és a végén mindig feltettek egy pár kérdést. Pl, hogy volt-e már spontán magömlésem. Eleinte azt se tudtam mi az. A srácokkal megdumáltuk. Pfff a legjobb módja a szexuális felvilágosításnak. (Sex education, nagyon jó, NETFLIX) Szóval mondtam, hogy nem. Következőre is, nem. Megjegyezte a nővér, hogy még mindig nem. Azt követően már igen volt a válasz. 😁 Szerintem tudták, hogy már rég recskázunk. Hát én biztos. Visszatérve, mivel nem volt hova tenni, mindig vissza kellett csempészni a helyére. Mígnem egyszer meguntam és úgy döntöttem, hogy coming out. Elterveztem, hogy felhúzok egyet éjszakára és reggel, mikor kelt Anyá...

Emlékszem, hogy a nővérem elégedetten számolt be, hogy sikerült egy üvegszálas harisnyát, feketét beszereznie. Ez akkor újdonságnak számított. Valamilyen közös alkalom kapcsán viselte. Nagyon tetszett. Már akkor azt terveztem, hogy muszáj felpróbálni. El is jött a várt pillanat. Imádtam, mindaddig, amíg fel nem szaladt.😬 Biztos más is volt már olyan helyzetben, hogy tudta, előbb-utóbb ez még kínos pillanatokat fog okozni. Ott lapult a fiókban és arra várt, hogy felfedezésre kerüljön a megmagyarázhatatlan állapotváltozás. A vártnál laposabb kifutása volt." Jé ez mitől szakadt szét? " Pont. Uhh, ezt megúsztam.

Már nem emlékszem, hogy hogyan folytatódott, de ilyen emlékeim vannak, hogy a nővérem hasonfekve olvasott az ágyán, harisnyában és megengedte, hogy közben a hátán lovagoljak. Semmi erotikus képzelgést nem kell belevonni, sima testvéri kontaktus, de mégis megmaradt, mint emlék, ami meghatározó lehetett. Biztos, hogy foglalkoztatott a téma, mert nagy izgalommat töltött el, amikor régi cuccok között turkáltam és találtam egy fehér, csipke harisnyanadrágot. Teljes megdöbbenésemre, de biztos voltam benne, hogy ezt Anyám már nem fogja használni, ezért nem bírtam ellenállni és bizony felpróbáltam. (Egyébként lehet, hogy nem is Anyámé volt, hanem Apámé😳, de erről később). Volt mellette egy citromsárga tornadresz, ami szintén nagyon tetszett, néha azt is felvettem. Na ezek a nyiladozó serdülőkori szexualitásomnak meghatározó momentumai voltak. Persze van még több is...

Tehát nylon, azaz harisnya, pontosabban harisnyanadrág fétisem van. Fétis, így mondják. Egy gyüjtő szó. Mindenki azt képzel bele, ami fogalma van róla. Szerintem legtöbbünknek valami pornográf kép ugrik be. Pedig ez ennél sokkal többről szól. Szól a szexualitásról is, de szerintem ez annyira mély lelki dolog, hogy az csak egy kisebb része az egésznek. De nem elhanyagolható. Hol kezdődött, ki tudja. Kb. oda datálom, amikor oly sok kislánnyal és kisfiúval megesett, hogy az aggódó édesanyja harisnyát parancsolt rá, fel ne fázzon. Az akkor kapható, bordás pamutharisnya volt, sötétkék színben. Ugyanúgy bennem volt az iszony, a már-már undort keltő ruhadarab iránt, mint általában a fiú társaimban. Tiltakoztam, de Anyám határozott volt és akkor valami átfordult. Nagyon jól éreztem benne magam. Furcsa, de emlékszem, hogy búvárosat játszottam benne. A fejemre is húztam egyet és úgy imitáltam a műveletet. Aztán vacsorakor abban ültem az asztalhoz a család teljes megrökönyödésére. Anyám érdeklődő...

Folyamatosan törekszem közzétenni valamit, ami bennem él. Próbálkoztam több felületen, de mindenhol olyan szűk a lehetőség, hogy szóban megnyilvánuljak. Most a bloggolás van soron.